Általános fizikai és kémiai tulajdonságok
A kenőzsírok mindegyik típusának megvannak a maga általános fizikai és kémiai tulajdonságai, amelyek megmutatják a termék eredendő minőségét. A kenőanyagok esetében ezek az általános fizikai és kémiai tulajdonságok a következők:
(1) Sűrűség
A sűrűség a legegyszerűbb és leggyakrabban használt fizikai teljesítménymutató a kenőanyagok esetében. A kenőolaj sűrűsége növekszik az összetételében lévő szén, oxigén és kén mennyiségének növekedésével. Ezért azonos viszkozitás vagy azonos relatív molekulatömeg mellett a legtöbb aromás szénhidrogént és több gumit és aszfaltént tartalmazó kenőolajok sűrűsége A legnagyobb, középen több cikloalkán, a legkisebb pedig több alkánnal.
(2) Megjelenés (színesség)
Az olaj színe gyakran tükrözi finomítását és stabilitását. Az alapolaj esetében minél magasabb a finomítás mértéke, annál tisztábbak a szénhidrogén-oxidok és -szulfidok, és annál világosabb a szín. Még akkor is, ha a finomítási feltételek azonosak, a különböző olajforrásokból előállított alapolaj és alapolaj színe és átlátszósága eltérő lehet.
Az új kész kenőanyagok esetében az adalékanyagok használata miatt a szín mint index az alapolaj finomításának mértékének megítélésére elveszítette eredeti jelentését
(3) Viszkozitási index
A viszkozitási index azt jelzi, hogy az olaj viszkozitása milyen mértékben változik a hőmérséklettől függően. Minél magasabb a viszkozitási index, annál kevésbé befolyásolja az olaj viszkozitását a hőmérséklet, annál jobb a viszkozitása és a hőmérséklete, és fordítva
(4) Viszkozitás
A viszkozitás tükrözi az olaj belső súrlódását, és jelzi az olaj és a folyékonyságot. Minden funkcionális adalék nélkül annál nagyobb a viszkozitás, annál nagyobb az olajfilm szilárdsága, és annál rosszabb a folyékonyság.
(5) Lobbanáspont
A lobbanáspont az olaj párolgásának indikátora. Minél könnyebb az olajfrakció, annál nagyobb a párolgás és annál alacsonyabb a lobbanáspontja. Ezzel szemben minél nehezebb az olajfrakció, annál kevesebb az elpárolgás és annál magasabb a lobbanáspontja. Ugyanakkor a lobbanáspont jelzi a kőolajtermékek tűzveszélyét. Az olajtermékek veszélyességi szintjeit lobbanáspontjuk szerint osztályozzák. A lobbanáspont gyúlékony termékként 45 ℃ alatt van, és 45 ℃ felett gyúlékony termék. Az olaj tárolása és szállítása során szigorúan tilos az olajat a lobbanáspontjának hőmérsékletére melegíteni. Ugyanazon viszkozitás esetén minél magasabb a lobbanáspont, annál jobb. Ezért a felhasználónak a kenőanyag hőmérsékletének és munkakörülményeinek megfelelően kell választania a kenőanyag kiválasztásakor. Általában úgy gondolják, hogy a lobbanáspont 20 ~ 30 ℃ magasabb, mint az üzemi hőmérséklet, és nyugodtan használható.
Feladás ideje: 2020. december 25